Milyen változások lépnek életbe 2022 szeptember 1-jén?

• A KATA adózási formát választók csak magánszemélyek felé számlázhatnak, cégek felé nem. A személyszállítást végző vállalkozások (taxi) kivételt képeznek.
• Mellékállásban nem lehet választani a KATA adózási formát.
• BT-k továbbá nem választhatják a KATA adózási formát.
• A KATA bevételi határ az eddigi 12 millióról 18 millió Ft-ra emelkedett.

A KATA adózási formát választók ezentúl alapvetően három úton folytathatják tevékenységeiket:

• Átalányadózás adózási formára térnek át
• SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozásban folytatják, vagy társas vállalkozást alapítanak
• Visszatérnek munkavállalóként

A három forma jelentős gondolkodásbeli különbséget igényel, ezért mindenképpen ajánljuk szakember segítségét a személyiségnek is megfelelő folytatáshoz.

Az Átalányadó adózási forma

A KATA után ez az adózási forma némileg több adminisztrációval jár, hiszen nem lehet letudni a havi KATA befizetésével a kötelezettségeket, de még mindig ez lehet sokak számára a legkedvezőbb.

Költséghányad

Költséghányad: 40, 80, 90%. Attól függően, a vállalkozás milyen tevékenységet végez, a három közül egyik költséghányad alkalmazható (azaz a bevétel költséghányaddal csökkentett része lesz az adók alapja). Mindenképpen érdemes könyvelővel egyeztetni a kiválasztáshoz.

Adómentes jövedelemhatár

Adómentes összeghatár (azaz a bevétel költséghányaddal csökkentett része) lett megállapítva, amely adóalaphatáron belül a a TB és SZOCHO is adómentessé válik. Ez a az adómentes határ 2022-ben a minimálbér fele, azaz egy évre számolva 200.000*12 hónap/2 = 1 200 000 Ft.

Átalányadózás bevételi határ

40% és 80% költséghányad esetén 24 000 000 Ft éves bevételig választható az átalányadózás (2022-től éves minimálbér 10-szerese (200 000 x 12 hónap), 2021-ben 15 000 000 Ft volt).

90%-os költséghányad (kereskedelmi tevékenység) 120 000 000 Ft éves bevételig választható az átalányadózás (éves minimálbér 50-szereséig (200 000 x 12 hónap x 50)).

Járulékmentesség

A felsorolt járulékoknál fontos alap a minimálbér (2022-ben: 200 000 Ft) és a garantált bérminimum (2022-ben: 260 000 Ft). Ha szakképesítést igénylő munkát végzünk, akkor a bérminimumot kell figyelembe venni, egyébként a minimálbért.

Alapvetően négy járulékot és adót kell fizetni:

• SZJA – személyi jövedelemadó, ez alól éves 1 200 000 jövedelemhatárig mentesülünk (azaz az elérést követően kell fizetni).
  Fizetendő negyedévenként a negyedévet követő 12-éig.
• TB – társadalombiztosítási hozzájárulás. Ha főállásban tevékenykedünk, akkor a minimálbér/bérminimum, vagy a jövedelmünk (bevétel – kiadás) után (attól függ, melyik a nagyobb) mindenképpen fizetni kell. Mellékállásban csak a 1 200 000 határ feletti jövedelmünk után fizetünk, amennyiben azt már az évben elértük. Nyugdíjasként mentesülünk.
  Fizetendő a tárgyhót követő 12-éig.
• SZOCHO – szociális hozzájárulás. Ha főállásban tevékenykedünk, akkor a minimálbér/bérminimum, vagy a jövedelmünk (bevétel – kiadás) után (attól függ, melyik a nagyobb) mindenképpen fizetni kell. Mellékállásban csak a 1 200 000 határ feletti jövedelmünk után fizetünk, amennyiben azt már az évben elértük. Nyugdíjasként mentesülünk.
  Fizetendő a tárgyhót követő 12-éig.
• IPA – iparűzési adó. Telephelyünk településén meghatározott adó, általában 1%.

A fentiek nem minősülnek szaktanácsadásnak, mindenképpen javasoljuk könyvelő, szakember felkeresését a pontos körülmények tisztázása érdekében.

Figyelembe ajánljuk Átalányadó assziszensünket, ami figyelmeztet a határidőkre és segít kiszámolni az adóid és járulékaid.